Az Orbán terve ellen lázadók megtérése vitte sikerre a Századvéget

sajtószemle - hvg

Share on Facebook

Nem volt mindig olyan felhőtlen a Fidesz és a Századvég-csoport viszonya, mint az utóbbi években, amióta az agytröszt folyamatosan nyeri el a kormánypárt és a kormány milliárdos megbízásait. A Századvéget sikerre vivő elemzők, gazdasági szakemberek néhány éve még másképp képzelték el a jobboldali politikát, a Fidesz jövőjét, mint az egységhez körömszakadtáig ragaszkodó Orbán Viktor. Ám a sikertelen kísérletek után a lázadók megtértek, a pártelnök pedig megbocsátott nekik. A hvg.hu feleleveníti a századvéges kör és a kormánypárt vitákkal terhelt viszonyának alakulását.

A Századvégnél töltött fél évtized nemcsak élete ?legderűsebb? szakasza volt, de egyben ?a szellemi töltekezés és a politikai szocializáció? időszaka is ? mondta egy 1994-es interjújában Orbán Viktor, milyen szerepet töltött be az életében 1985 és 1990 között a politikai, közgazdasági, társadalomtudományi írásokat közlő folyóirat és szakmai műhely. A Fidesz elnöke az interjúban ?alma maternek? nevezte a Századvéget, amelyről azt mondta, sokáig fontosabb volt számára, mint a jogi egyetem szakkollégiuma, ahol a párt alapítóival, máig meghatározó politikusaival ismerkedett össze.

Az egykori tanára, Stumpf István által alapított Századvégnek nemcsak Orbán Viktor köszönhet sokat: ahogy az első, úgy a második Orbán-kormány is több elemzőjét, kutatóját és oktatóját igazolta le. Az alapítványt évekig igazgató Giró-Szász András tavaly ősz óta a kabinet szóvivője, aki korábbi csapatának több tagját magával vitte a Miniszterelnökségre. Az egykori vezetőt, Stumpfot, a Fidesz frakciója jelölte és választotta meg alkotmánybírónak.

Beköszönt az aranykor?

A Századvég-márkanév alatt futó csoport is a párt 2010-es kétharmados győzelme után jutott a csúcsra: az alapítvány 405 milliós bevétellel büszkélkedhetett 2011-ben, a Gazdaságkutató nevű részvénytársaság elnyerte a kormány 2014-ig szóló, 3,1 milliárdos keretösszegű megbízását ? mellyel a közvélemény-kutatástól a tanácsadásig a teljes spektrumot lefedik ?, de a Fidesz parlamenti frakciójától is számos megbízást kapott. (A Századvég megbízásairól, gyors piaci térnyeréséről szóló cikkünket itt olvashatja.)

 

A piacon is lendületesen terjeszkednek a csoportban érdekelt üzletemberek. Ahogy az alapítvány elnökhelyettese, Szalay-Bobrovniszky Kristóf a Magyar Nemzetnek adott májusi interjújában elmesélte: céljuk, hogy ?az intézményt Közép-Európa bajnokává? tegyék, de a kínai tudományos akadémiával és több közel-keleti intézménnyel is felvették már a kapcsolatot. Ebben a Századvég Gazdaságkutató Zrt. a zászlóshajó, melyet a kormányváltás előtt alapítottak, és amelyben ugyan nincs részesedése az 1991-ben létrehozott alapítványnak, de a személyi átfedések révén szorosan kötődik hozzá.

Ugyanakkor a csoport történetét, Fideszhez fűződő viszonyát jól ismerő források szerint akár csak néhány évvel ezelőtt sem volt egyértelmű, hogy a Századvég lesz a kormány és kormánypárt első számú agytrösztje, és vezetőire kormányzati karrier vár. Ugyanis a csoportot most felfuttató szakemberek az elmúlt ciklusban időnként más utakat kerestek, mint a Fidesz vezetői.

Zártkörű szivarszobák mélyén

Bár a nézeteiket soha nem tagadták meg, volt olyan időszak, amikor a Századvég vezetői másképp látták a jobboldal jövőjét, mint ?az egy a tábor, egy a zászló? stratégiához ragaszkodó, a Fidesz-körüli pártszövetség kialakításán 2002 óta dolgozó pártelnök. Több név nélkül nyilatkozó vezető fideszes politikus is úgy emlékszik, részben ezért is volt az, hogy néhány évvel ezelőtt gyanúsan méregették a párt vezetőségében a Századvég prominenseit. Csak 2009 tájékán rendeződött a viszonyt, miután a pártelnök kommunikációs főtanácsadója, Habony Árpád hosszan egyeztetett Giró-Szásszal a jobboldali értelmiségieknek rendezett kötcsei találkozón.

 

?Nagyon sokat beszélgettem Stumpf Istvánnal és Lantos Csabával ? mindhárman az Ybl-klub alapítói vagyunk ?, hogy szükség lenne egy ilyen intézetre? ? beszélt a kormányváltás előtt az Indexnek adott interjújában Heim Péter arról, honnan jött a Századvég Gazdaságkutató alapításának ötlete. Az Orbán-kabinet gazdaságpolitikáját időnként bíráló közgazdász az alapításától irányította a részvénytársaságot, majd posztjáról 2011 szeptemberében mondott le arra hivatkozva, hogy a nemzetközi üzleti kapcsolatainak építésére akar több időt szánni. Kapcsolata a századvéges körrel viszont évekkel korábban alakult ki. Erről a csoportról Heim így beszélt az interjúban: ?van köztünk egy szellemi összhang azzal kapcsolatban, hogy milyen irányba kellene haladnia az országnak?.

A Heim emlegette Ybl társulatot 2007 februárjában hozták létre zártkörű klubként a főváros egyik legpatinásabb palotájában, a tagok pedig rendszeresen találkoztak az épületben működő, ma már nem létező Pesti Lámpás nevű étteremben. Az Ybl-klubot azért hozták létre, hogy ?a Széchenyi István alapította hazai Nemzeti Kaszinó hagyományait továbbörökítendő? legyen egy olyan ?találkozóhely, ahol a szellemi, gazdasági és kulturális elit tagjai gyűlhetnek össze? ? beszélt a társaság céljairól a klubot igazgató Nagy Gábor László a Consultation Magazinnak 2008 elején adott interjújában.

 

A 2006-os választási vereség után Stumpf nyilatkozataiban rendkívül kritikus volt a Fidesszel és Orbán Viktorral. A választások után a Duna Tv-ben arról beszélt, Orbán személye már taszítja a szavazókat, ezért nem zárható ki, hogy leváltják és ?egy jövőbeni vita kérdése?, hol folytatja. A HVG-nek 2007 februárjában adott interjújában elmondta, szerinte nem jó ?az egy a zászló? stratégia, a Fidesz nem tudja egyedül begyűjteni a parlamenti mandátumok felét, együtt kellene működjön a jobbközéppel, más pártokkal. Arról is beszélt, hogy a polgári értelmiségieknek ?mélyütés? volt, hogy a jobboldal átalakításán gondolkodó Schmidt Máriát ? a Terrorháza igazgatóját ? egy álnéven írt Magyar Nemzet-cikkben pártütéssel vádolták meg, ami megrendítette körükben az Orbán iránti bizalmat. (Schmidt 2006-ban zártkörű vitát szervezett a jobboldal átalakításáról az általa vezetett XXI. Század Intézetben, amit a Fideszben ?határőr úti beszélgetések? néven emlegetnek. A vitát a Magyar Narancs 2009-es cikke szerint Kövér László zárta le, jelezve, Orbán pozíciója rendíthetetlen ? a szerk.)

Homályos történet

A hvg.hu által megkérdezett fideszes politikusoknak ellentmondásos képe van az Ybl-klubról. Vannak, akik úgy vélik, hogy egy jobboldali politikai alternatíva támogatására hozták létre, mások szerint nem volt más, mint egy kaszinó, ahol a mérséklet jobboldali értelmiségiek, üzletemberek találkozgattak.

Akik a második verziót tartják valószínűnek, azt hangsúlyozzák, hogy a klub főleg politikamentes rendezvényeket szervezett. Előadást tartott a belvárosi palotában a Magyar Narancsban publikáló Mérő László matematikus, meghívták Francis Fukuyama amerikai filozófust vagy Robert J. Aumann Nobel-díjas közgazdászt. 2009-ban pedig olyan konferenciát rendeztek, ahol többek között előadott Bajnai Gordon fejlesztési miniszterként.

 

Volt olyan, név nélkül nyilatkozó volt századvéges, aki hangsúlyozta: mi sem bizonyítja jobban, hogy nem egy Fidesz-ellenes szervezkedés volt a klub, hogy Orbán Viktor 2008. június 12-én az Ybl-palotában tartotta az évadzáró beszédét, továbbá a védnökök között feltűnt a pártelnökhöz lojális Martonyi János, illetve Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság akkori elnöke is. Azt viszont senki nem tudta megmondani a fideszes vezető politikusok közül, hogy ki szervezte az évértékelőt, az akkori hírekből pedig csak annyi derül ki, hogy az Ybl Rendezvényközpontban zajlott az esemény, ám ez egy német alapítvány tulajdonában volt ? ennek engedélyével használta a klub is a helyiségeket. Ugyanakkor az Ybl-klub holnapján a 2008-as rendezvények között nem tüntették fel az Orbán-évadzárót, pedig jelentős médiavisszhangja volt a vizitdíjas népszavazás után tartott előadásnak.

Forrásaink ugyanakkor elismerik, Stumpf 2006-2007-ben elveszítette Orbán bizalmát. Ezt ő maga is hangsúlyozta a HVG-nek adott interjújában, amikor felpanaszolta, hogy a kritikus elemzései miatt a Hír Tv felmondta a műsorával a szerződést, majd 2007 elejétől kollégáját, Giró-Szászt jó ideig nem hívták be a műsorokba (a teljes interjút itt olvashatja). Elemezői körökben közismert ténynek számít, hogy az akkori frakcióvezető, Navracsics Tibor támogatását élvező Nézőpont Intézetet 2006-ban a Századvég alternatívájaként hozták létre. A 2006-os, a Fidesz számára nagy győzelmet hozó önkormányzati választások után forrásaink szerint a pártközpontból ?erős jelzést? küldtek a településeknek, hogy a Nézőponttól érdemes szolgáltatásokat, médiafigyelést rendelni. Ez meglátszott a bevételeken is: míg a Giró-Szász által 2006-ban alapított Strategopolis Kft. bevételei hullámoztak 2010-ig, a Nézőponté 2007 és 2010 között 65 millióról 223-ra emelkedett. (A Strategopolis két nagyobb önkormányzattal tudott szerződni: Hódmezővásárhelytől 9 millióra, Esztergommal összesen 60-ra, de úgy tudjuk, az utóbbival befürödtek, a vállalkozói díjból közel 20 milliót nem kaptak meg.)

?Valami belső hatalmi váltás?

Akik úgy vélik a Fideszben, hogy a részben századvégesekből álló Ybl-klub mégsem volt politikamentes szervezet, azok a 2008. szeptemberi, MDF-hez kötődő botrányt emlegetik hangsúlyozva: feltűnő a személyi átfedés.

Az MDF elnökválasztási kampányában szeptember 12-én Dávid Ibolya bemutatott egy hangfelvételt, melyen egy ? mint később kiderült ?, az OTP-nek dolgozó biztonsági cég, az UD Zrt. vezetője, Tóth János Csányi Sándorral arról beszélget, hogy kaptak egy megbízást Tombor Andrástól, hogy gyűjtsenek terhelő adatokat a párt akkori elnökéről. Tóth szerint ?van valami belső hatalmi váltás szándék előkészítve, és a Tombor azt mondta, hogy a Stumpfék állnak mögötte, ők pénzelik a váltást?, és a kihívónak, Almássy Kornélnak kéne segíteni. Tóth megkérdezte Csányit, hogy vállalják-e a munkát, mire a bankelnök úgy reagált, később visszatérnek az ügyre. Egy másik beszélgetésben a cég másik vezetője, Horváth József arról beszélt, hogy át fogják vizsgálni Almássy lakását. Horváth szerint oda kell figyelni Almássyra, mert a megbízók azt sem szeretnék, ha azt hinné, hogy a maga erejéből jutott oda, ahova: ?mindenki meztelenül jön a világra, csak ezt mindig rosszkor szokták elfelejteni?.

 

Az ügy kirobbanása után az ügyészség bíróságra vitte az ügyet, azzal vádolva Dávid Ibolyát, hogy a hangfelvételek nyilvánosságra hozatalával akarta visszavonulásra kényszeríteni a versenyben Almássyt (felvételeket először a hvg.hu közölte - a szerk.). A volt MDF-es politikus, Boross Péter a bírósági tárgyaláson azt mondta, Almássy azzal győzködte augusztusban a párt egyes vezetőit, hogy akár 2 milliárd forintot is tud mozgósítani. A párt egyik alelnöke, Herényi Károly pedig azt mondta, korábban ő is egyeztetett Tomborral arról, hogy a tisztújítás után hogyan nézzen ki az MDF vezetői struktúrája, ki legyen a pénztárnok. Az ügyben feltűnt Giró-Szász is, aki tanácsokat adott Almássynak, majd ő egyeztetett a visszalépéséről is Dávid tanácsadójával, a Political Capital tanácsadó céget alapító Somogyi Zoltánnal. Almássy ugyan egy ideig arról beszélt, hogy meg akarják zsarolni, és ennek ő nem enged, ám pár órán belül visszalépett és minden tisztségéről lemondott.


A per idén év elején első fokon ? nem jogerősen ? lezárult ugyan Dávid felmentésével, de a mai napig nem tisztázott, hogy ki milyen szerepet töltött be. Giró-Szász 2010-ben a Heti Válasznak azt mondta, régi barátja volt Tombor és Almássy is, és meggyőződésből adott nekik tanácsokat, mert bízott benne, hogy Dávid leváltásával meg lehetett volna állítani, hogy az MDF?végképp az MSZP szoknyája alá? kerüljön. A kormányszóvivő sem az Ybl-klubról, sem az MDF-ügyről nem akart nyilatkozni, mindössze annyit mondott a hvg.hu-nak, hogy egyik történetnek sincs semmi köze a Századvéghez, az alapítvány nem végzett munkát Almássynak. A Századvég neve az MDF elnökválasztási kampányában egyszer tűnt fel: közöltek egy kutatást arról, hogy a pártot már sokan a baloldalhoz sorolják és egy új elnökkel sikeresebb lehetne.

Stumpf a bíróságon azt mondta, nem tudott ?a fiatalok? tevékenységéről semmit, és ha tudott volna, akkor ?megpróbálta volna leállítani? Giró-Szászt, mert szerinte az ügyben játszott szerepe ?nem tett jót a Századvég elemzői karakterének?. A Századvég vezetője a 2008-as tavaszi népszavazás átütő sikere után egyébként már nem bírálta Orbán, interjúiban arról beszélt, hogy mennyire népszerű lett a Fidesz vezetője, és ?ez új fordulat ahhoz képest, amennyire leírták?. A Tv2-ben pedig 2008 júniusában arról beszélt, hogy egy elnöki rendszerre lenne szükség Magyarországon, melynek élére Orbán kerülhetne.

 

Tóth János azt állította a bíróságon, Csányi nem volt benne az ügyben, ő vezette félre azzal, hogy ?felnagyította az információkat?. Boross ? aki a tisztújításon Dávidot támogatta ? ezzel szemben aNépszabadságnak 2009 januárjában adott interjújában jelezte, a bankár tudott a párt belügyeiről, hiszenaz ügy kirobbanása előtt három nappal együtt ebédeltek, és a volt miniszterelnök azt hangsúlyozta Csányinak, ?ez a gyerek (Almássy ? a szerk.) túl korán tönkreteszi magát?, még nem érett meg a nagyobb feladatokra. Csányi korábban is jó viszonyt ápolt az MDF egyes vezetőivel ? egy időben Dáviddal is ?, Boross 2005-ben arról nyilatkozott, szívesen jelölnék a bankárt miniszterelnöknek a választásokon. Az egykori kormányfő a bíróságon mindenesetre úgy értékelte a 2008-as botrányt, hogy az ?otromba beavatkozási kísérlet volt a párt életébe?, arra viszont nem tért ki, hogy ezért kiket hibáztat.

Nem bírta Orbán támogatását

A Fideszben a mai napig ellentmondásosan ítélik meg a 2008-as történetet. Van, aki úgy véli, Tomborék annak a körnek akarták megnyerni az MDF-et, akik az Ybl-klubban tűntek fel, hogy politikai befolyásra tegyenek szert a jobboldalon. Mások úgy vélik, Giró-Szász valóban attól tartott, hogy Dávid Ibolya ? aki már 2006-os választások után is elutasította az együttműködést Orbánnal ? elviszi balra a pártot, amely 1998 és 2002 között még a Fidesz koalíciós partnere volt, ezért segített Almássynak. Abban viszont egyetértenek a forrásaink, hogy az akció nem bírta ?az egy a tábor? koncepcióhoz ragaszkodó pártelnök támogatását, ő is utólag értesült a szervezkedésről.

Az ügy kirobbanását követő hónapokban a Századvéghez köthető csoport elhidegült a Fidesz vezetésétől. Állítólag 2009 szeptemberében rendeződött a viszony Habony Árpád közbenjárására a jobboldali értelmiségieknek rendezett kötcsei találkozón, ahol a tanácsadó felelevenítette régi kapcsolatát Giró-Szásszal (a kormányszóvivő a hvg.hu-nak adott tavalyi interjújában azt mondta, 2002 óta ismeri Habonyt). A pártelnök kommunikációs főtanácsadója ebben az időszakban gyűjtötte össze a 2006 után szétszéledt stábját, és úgy látta, szüksége van egy olyan háttérintézményre, amely szakmai segítséget nyújthatna a választásokra való felkészülésben, majd a kormányzásban.

 

Bár Habony volt az egyik alapítója 2005-ben az Europtimus nevű cégnek, melynek átszervezésével kialakították a Nézőpontot, az utóbbi felfutásához már nem volt köze, a cég működésére ? miután 2006 júniusában megvált maradék részesedésétől is ? nem volt ráhatása. Ez forrásaink szerint azzal is összefügg, hogy a Nézőpontot 2010-ig Navracsics mentorálta, akivel Habonynak rossz volt a viszonya: a 2006-os választások után a frakcióvezető kitiltotta őt a képviselőcsoport üléseiről. Az egyezség része volt, hogy Szalay-Bobrovniszky Kristóf ? Habony korábbi üzlettársa ? idővel szerepet kapott mind az alapítványban, mind a Gazdaságkutatóban. Forrásaink szerint az önállóságára ügyelő tanácsadó azért is választotta a Századvéget, mert az nem tartozik a párt gazdasági holdudvarát összefogó Simicska Lajos érdekeltségébe.

Egy, a Századvég és a Fidesz kapcsolatát ismerő forrás szerint a kötcsei egyezséghez Stumpfnak már nem volt köze. Igaz, végül ő is megbocsátást nyert: 2010-ben alkotmánybírónak választották, ám ez azzal járt együtt, hogy le kellett mondania az általa 25 éven keresztül irányított intézményről, amelynek vezetését átadta a ?fiataloknak?.

 

Azt mind a kormánypárti, mind elemzői körökben elismerik, hogy vállaltan jobboldali kötődőse ellenére a Századvég 2010 előtt soha nem volt a Fidesz háttérintézménye. Politikai akadémiáján még 2011-ben is előadott Szigetvári Viktor, az MSZP volt kampányfőnöke, Bajnai Gordon stábjának tagja és Bruck Gábor, az SZDSZ egykori kampánytanácsadója. Korábban pedig olyan MSZP-s politikusok végeztek a kiegészítő diplomát adó iskolában, mint Simon Gábor vagy Burány Sándor.

Bár Orbán Kövérrel együtt az első szerkesztője volt a Századvég folyóiratnak ? amit a cenzúrát kijátszva adtak ki ?, a későbbi pártelnök és Stumpf viszonya már akkor sem volt teljesen harmonikus. Orbán Viktor a HVG-nek adott 1989-es interjújában azt mondta Stumpfról és a folyóiratot szerkesztő Wéber Attiláról (aki később Szili Katalin tanácsadója lett), hogy ?reformkommunisták, őket változatlanul a barátaimnak tartom, de egyszersmind politikai ellenfeleimnek is?. Stumpf a HVG-nek 2007-ben azt mondta, 1994-ben ment be életében először a párt székházába. Forrásaink szerint Stumpf és Orbán szövetsége négy évig volt megbonthatatlan, amíg a volt tanár a miniszterelnöki hivatalt irányította. 2002 után ismét eltávolodtak egymástól: ?a vereség után volt néhány beszélgetésünk, ám ő láthatóan nem értett egyet a helyzetértékelésemmel? ? mondta a volt miniszter a HVG-nek. A hetilapnak hangsúlyozta: nem értette, miért ígért Orbán folyamatosan ?teljesíthetetlen dolgokat?. Stumpf 2005-ben helyet kapott ? Giró-Szásszal együtt ? a kormányzati felkészülési stábban, ám forrásaink szerint ez csak gesztus volt irányába, igaz, a későbbi kormányszóvivő viszont érdemi munkát végzett a Navracsics vezette csoportban.

A Századvég tevékenysége nagyon sokáig nem kötődött kizárólag a Fideszhez. Ebből a műhelyéből nőtt ki Magyarország máig legjelentősebb szakkönyvkiadója, az Osiris, melynek vezetője, Gyurgyák János történész szintén szerkesztő volt a folyóiratnál. A Századvég az ezredforduló után is számos könyvet adott ki, többek között olyat is, amely az orosz oligarchák felemelkedését, ténykedését mutatja be. A szakmai munka a 2010-es kormányváltással hígult fel: ekkortól jelentek meg az olyan elemzések, mint Az ideológiák vége vagy a Forradalom a szavazófülkékben, amelyek kritikátlanul átvették a Fidesz retorikáját.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook